A kialakult helyzettel, aminek következtében mintegy ötven idős ember esik el fejlesztő és szórakoztató tevékenységektől, a Heti Hírmondó október 6–12-ei számában foglalkoztunk.
Az idősközpont kezdeményezői szerint a kudarcért az önkormányzat okolható, ahol nem álltak hozzá a szükséges segítő széndékkal a felmerült jogi problémák elsimításához, pedig erre lett volna lehetőség. A községvezető viszont ragaszkodik ahhoz, hogy törvénytelenséget követtek volna el, ha a központ a régi iskolaépületben nyílt volna meg. A faluközösséget is megosztó kérdésben sokan a polgármester és a helyi lelkész közötti régi személyes ellentétet vélik viszontlátni.
Ne feledjék, a cikk teljes terjedelmében és a maga aktualitásában a nyomtatott hetilapban volt olvasható, ráadásul az igazi újságolvasás élményébe csomagolva! A Heti Hírmondó Székelyföld-szerte több mint ötszáz üzletben vásárolható meg, vagy megrendelhető honlapunkon is, ebben az esetben péntekenként házhoz visszük az újságot.
Sajnos már nincs erőm hosszú sétákat tenni, de szellemileg még nem vagyok annyira lehanyatolva, hogy ne vágyjak társaságra – mondta a 85 éves Kerestély Margit, akinek a gyerekei távol élnek. „Ezelőtt azt mondták az ilyen öregnek, hogy üljön otthon! Most képesek arra, hogy kocsival utánunk jöjjenek, elhozzanak, hogy részt vehessünk agytornában, s mindenben a Régi Iskolában. Azt hiszem, évtizedekig nem volt Derzsben így megbecsülve az öregség, mint most” – ömlött a szó a derzsi néniből még márciusban, amikor a Kossuth Rádió megkeresésére kifejezte, hogy mennyire hálásak Orbán Árpádnak és a helyi tiszteletes úrnak a nemrég elkészült Idősek Nappali Foglalkoztató Központjáért.
Agytorna, játék, nevetés, közös főzés
Itt, mint mondják az idősek, „jó szórakozási lehetőségek vannak. Mert ugye, nekünk, öregeknek már a memóriánk egy kicsit hanyatlóban van. S akkor, ilyen játékos kérdésökkel eltöltöttük azt az órát! Teljes kikapcsolódás, egy lelki felújulás! Ahogy a testnek szüksége van a megújulásra, úgy kell a lélöknek is!” Masszázson vett részt, és a közös főzésre jelentkezett be a 77 éves Dénes Lujza, aki fűzi tovább a gondolatokat a Régi iskolának nevezett régi iskola épületéről. „Társaság egybe’, s mégis hazulról az ember kimozdul. Mert máshová nincs, hová elmennünk, hogy szomszédoljunk!”
Orbán Árpád, a Kanthaka Egyesület vezetője, aki egy személyben a helyi unitárius egyház gondnoka is, a nappali idősközpontot igazgatta, amelyre állami pályázattal nyertek támogatást. Elmondta: Székelyderzs lakosságának több mint egyharmada idős ember. „Fogy a falu, a fiatalok elköltöztek, az idősek magukra maradtak. Valamiféle támasz kell számukra, amellyel azt bizonyítjuk, hogy ők is hasznosak ebben a társadalomban. Az egyház mellett ez a régi iskola, amelyet elneveztünk Szociális Egyházi és Népfőiskolai Központnak, kifejezi mindazt, amit mi ebben az épületben csinálni szeretnénk: szociális támogatást nyújtani, egyházi, lelkiségi kapcsolatokat teremteni, előadásokat, tartalmat átadni.”
Mintegy ötvenen jelezték igényüket a nappali idősközpont foglalkozásaira. Néhány hetes működést követően azonban egyszer csak felszólítást kaptak az önkormányzattól, amelyben az állt, hogy illegálisan használják az ingatlant. Majd nemsokára ellenőrzés érkezett a foglalkoztatóba Bukarestből, és ezt követően felfüggesztették a központ működését.
Polgármester: nem vállalok illegalitást!
István Adrián székelyderzsi polgármester megkeresésünkre először kifejtette, nem tartja jó ötletnek felkorbácsolni az indulatokat ebben a megosztó témában. Aztán mégis vállalja, hogy válaszol a kérdéseinkre. „Én mint polgármester a falu őre vagyok, és úgy gondolom, hogy jó ez a kezdeményezés, de egy nagy probléma van vele: nem konzultáltak velünk előzetesen. A régi iskolába képzelték el ezt a tevékenységet, amelyet az unitárius egyház koncessziós szerződéssel ingyenesen használhat 49 évig, ámde az önkormányzat tulajdonában van. A Kanthaka Egyesület és az unitárius egyház viszont nem ugyanaz, még ha a vezetőik között vannak is átfedések. Létezik egy 57-es sürgősségi kormányrendelet 2019-ből, s annak a 351-es artikulusa megtiltja, hogy az ingyenes használatra kapott épületet továbbadják. Se pénzért, sem ingyen nem adhatják tovább! Ezért én törvénytelennek találom ezt, és nem szeretnék illegalitásba belemenni!” – hangsúlyozza a polgármester.
István Adrián hozzáteszi: a polgármesteri hivatal felajánlott egy másik helyszínt a foglalkoztató központnak, amit a Kanthaka Egyesület nem fogadott el. „Én akkor értesültem erről a pályázatról, amikor Orbán Árpád behívott, hogy kellene az önrészhez az anyagi fedezet. A közbirtokossági gyűlés megszavazta az önrészt – közbirtokossági tagok is vagyunk, kicsi a közösség. Az egy dolog, hogy időközben leállt az ügy” – teszi hozzá a polgármester. S hogy miért? „Mert nem léphetünk partnerségbe az egyesülettel, ha ütközik a törvénnyel” – ismétli többedjére a falu vezetője.
A Kanthaka Egyesület viszont törvényesen jutott a működési engedélyekhez, hiszen el is indult a központ működése, vetjük fel. Emiatt egy kívülállóban felmerül a kérdés: talán személyes problémák állnak a háttérben? Hiszen ha hajlandóság lenne, megoldódhatna az ügy, és az időseknek is lenne egy hely, ahol jól érzik magukat – mondom a polgármesternek. „Részben igaz. Korábbra nyúlik vissza a személyes probléma a lelkésszel. Ennek ellenére a régi iskola tulajdonjogát nem adjuk át az unitárius egyháznak, mert nem tudjuk, ötven év múlva ki hol lesz, az felelőtlenség lenne” – hangsúlyozza a polgármester.
„Etikátlannak tartom, amit tettek”
Demeter Sándor Lóránt a székelyderzsi Unitárius Egyház lelkésze, az Unitárius Lelkészek Országos Szövetségének elnöke, egy személyben a Kanthaka Egyesület alelnöke elmondja, hogy a régi iskolaépületet, amikor a faluba került, romokban találta. Hosszú évek munkája áll benne, korszerűen felújították. Volt egy komplex jövőképük, hogy mit szeretnének benne létrehozni. A Kanthaka Egyesület rendelkezett akkreditációval, és nyert is a pályázaton. Együttműködési szerződést kötöttek az egyházzal, hogy ez a projekt egyházközségi, faluközösségi célokat szolgál, és hogy az idősek problémájára kíván megoldást nyújtani. Az önkormányzat viszont elutasította a partnerségi kérést, nem indokolták, hogy miért, így a Hargita Megyei Tanács szállt be támogató partnerként.
„Alá is írtuk az együttműködési nyilatkozatot, el is fogadta a megye, a minisztérium, és az akkreditációt követően kérvényeztük a licenc jóváhagyását, amit el is fogadtak” – mondja elkeseredetten a lelkész. Aztán a polgármesteri hivatal felszólítását követően a licencüket is visszavonták.
„Azt gondolom, hogy lehet ténylegesen jót tenni. De időnként jót tudsz tenni azzal is, ha hallgatsz.
Ezen a szinten, amikor megvolt minden engedélyünk a működésre, alája menni a dolgoknak – ezt én egy roppant súlyos, etikátlan cselekedetnek tartom. Ha teológiai szinten akarom megfogalmazni, akkor ez egyenesen cselekedeti bűn, mert szándékosan teszel rosszat valakinek.”
Indok nélküli elutasítás
Ez egy másfél évtizedes munka egyik megállója, nem tudnak más helyszínre menni – teszi hozzá a lelkész. Nem véletlenül választották ki tervükhöz az időseket, ha úgy tetszik, egy terhet vettek le az önkormányzat válláról, hiszen nekik kellene ezt a problémát megoldani. „Nem tudom, miért utasították el a partnerséget – sem leírva, sem verbálisan indokolva az elutasítást nem láttam. Nem tudom, miért nem tartották fontosnak, hogy egy olyan szolgálatba bekapcsolódjanak, amely a választópolgárok egyharmadát érinti” – fogalmazott Demeter.
Ami a községvezető magyarázatát illeti, a lelkész szerint itt értelmezésbeli különbségek állnak fenn „Egy törvényt lehet megengedően értelmezni, vagy lehet úgy is, hogy az mindennek a gátja – és akkor nem kell csinálni semmit. Abban a pillanatban, ha megengedően értelmezzük a törvényt, onnantól kezdve lehetőségek vannak. Az átadás szót használta a polgármester, ami ferdítés, hiszen ezzel nem megengedően tudja alkalmazni a kérdést. Nem átadásról van szó – és ezt jogászokkal is értelmeztük. Itt az unitárius egyház behívott együttműködésbe, partnerségbe egy civil szervezetet, hogy egy olyan programot valósítson meg, amelyre neki nem volt sem pénze, sem szellemi, sem szakmai kapacitása. A mi jogászaink szerint tulajdonba való partnerségi behívás történt, és nem átadás. Ezt a kérdést azonban már csupán bírósági úton lehet eldönteni” – fejtette ki a lelkész. A tulajdonjog igénylése is kiütötte valamiért a biztosítékot az önkormányzatban, teszi hozzá, amellyel talán megoldódhatna egy következő program sikere a Régi Iskolában. Az Állami Számvevőszék szerint bírósági úton is kérvényezheti az egyház a tulajdonjogot, így pedig működhetne az otthon is. A kérésüket azonban indoklás nélkül elutasította a helyi polgármesteri hivatal.
A megyénél aggódnak
Bíró Barna Botond, a Hargita megyei önkormányzat elnökhelyettese aggasztónak tartja, hogy sok idős ember magára maradt a megyében. „Ez Udvarhelyszékre még inkább jellemző a sok kis faluból álló településszerkezet következményeként. Vannak falvak, ahol a megfelelő orvosi ellátás is nehézkesen megoldható. Nekünk felelősségünk, hogy épp olyan szeretettel és odafigyeléssel vigyázzunk rájuk, mint ahogy ők vigyáztak ránk, amikor gyermekek voltunk. Az RMDSZ családpolitikájának fontos részét képezi az idősek segítése. Kormányzati szerepvállalásunk lehetőséget adott arra, hogy konkrét intézkedések formájában ezt megjelenítsük. Ilyen volt az a pályázati kiírás, amire a Székelyderzsi Unitárius Egyházközség és a Kanthaka Egyesület sikeresen pályázott. A Hargita Megyei Tanács támogató partnerként, illetve a lebonyolításhoz szükséges önköltség finanszírozásában is segített.
A kialakult helyzet azért is elszomorító, mert nekünk is az a célunk, hogy egyetlen idős ember se érezze magát egyedül Hargita megyében.
Ezért a jövőben is, ami rajtunk múlik, azzal támogatni fogjuk a hasonló kezdeményezéseket” – fogalmazott diplomatikusan az alelnök.
„Ez a vonat elment”
De mi lesz a derzsi programmal? Meg lehet még menteni? Mi lesz a pályázat sorsa? – vetjük fel a kérdést. „Polgármesterként én rengeteget pályáztam” – mondja István Adrián. „Az ember nagyon meg kell gondolja, hogy mi az a pályázat, ami megéri. Hogy most vissza kell fizessék? Én úgy érzem, hogy felnőttek… Nincs bennem semmi harag, se düh, semmi… Úgy érzem, lett egy probléma, amire ők nem gondoltak, hiába, hogy Orbán Árpi pályázatokkal foglalkozik, hogy alpolgármester volt… Ez nem volt végiggondolva” – állítja a községvezető.
Ez a vonat elment – mondja Demeter Sándor Lóránt lemondóan. „Megszűnt hét munkahely, kiment a faluból 770 ezer lej, ötven idős ember marad otthon, és az egyesület tagjainak igen jelentős adósságot generált ez a történet, amelyet a zsebünkből fizettünk ki” – summáz a lelkész.
